Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításának Ptk. és Szt. szerinti szabályait. A tőkeleszállítás utáni osztalékelőleg-kifizetésre viszont – e mérlegfordulónap közelsége esetén – hatással lehet.A számviteli előírások szerint nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük az olvasó kérdését. Alapvetően helytelenül és nem jogszerű fogalmazással közelíti a témát, osztaléknak nevezi az osztalékelőleget, pedig nyilvánvaló, hogy osztalékot csak egy adott év beszámolója elfogadása után lehet fizetni, osztalékelőleget pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti. (Úgyviselkedik, mint a kapott osztalék, de nem osztalék!)Az osztalékelőleg-fizetés társaságjogi szabályait a Gt. 133.§-a tartalmazza. Ha a Gt. előírása szerint fizethető osztalékelőleg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem fogadható el! A 2010. üzletiévre osztalékelőleget legkésőbb 2010. de­­cember 31-ig lehet fizetni, az eztalátámasztó közbenső mérleg fordulónapja nyilvánvalóban nem lehet 2011. január5-e.Az osztalékelőleg – elnevezéséből következően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...követő Szt.szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés eztmegengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha – az Szt. szerinti – e célból készített – közbenső mérlegalapján megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Osztalékelőleg veszteség esetén

Kérdés: A társaság osztalékelőleget szeretne fizetni. A közbenső mérleget az Szt.-nek megfelelő tartalommal elkészíti. A közbenső mérlegben lehet-e a tárgyévi adózott eredmény veszteség, ha a meglévő szabad (osztalékelőlegként kifizetendő) eredménytartalék fedezi a döntés szerinti osztalékelőleg összegét, és a saját tőkére előírt egyéb követelmények is teljesülnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társaságiszerződés megengedi – milyen feltételek mellett hozhat az osztalékelőlegfizetéséről határozatot. Az egyik ilyen feltétel az, ha közbenső mérleg alapjánmegállapítható, hogy a társaság rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított társasági adó sem, azt nem kell bevallani, pénzügyileg nem kell rendezni, a közbenső mérleg adatai alapján a társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettség sem változik. Könyvelni csak az osztalékelőleg tényleges kifizetését kell.A fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.Közbenső mérlegA Gt. szerint – az eddigiektől eltérően – nemcsak az osztalékelőleg fizetésének feltétele lehet a közbenső mérleg, de közbenső mérleg alapján is lehet – egyéb feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...eredmény felosztásáról, arról, hogy a beolvadás előtti rt. fizet-e osztalékot és mennyit részvényeseinek, természetesen az osztalékelőleg figyelembevételével, illetve a kft. fizet-e osztalékot és mennyit tagjainak. (Az osztalékelőleg fizetésének 2002-re még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.