Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...elismert költségként megjelölt összeg.A külföldi napdíj várható összegének megfelelő összegben a munkáltató – általában – előleget ad a munkavállalójának. Az előlegként adott összeg követelés lesz a munkavállalóval szemben, amelyet az előlegadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően kell a kifizetőt,illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget (ideértve különösen a jövedelem,az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, azadatszolgáltatást) teljesíteni. Az értékpapír formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdenünk, hogy a kérdező a kérdésébenmeg nem nevezett válaszunkat alaposan félreértette. Átnézve az e témában adottválaszainkat, nem találtunk olyat, amely szerint a társaságot terhelőköltségeket támogatásként, és így egyéb bevételként kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] A két öregségi nyugdíjas tag a Tbj-tv. szerint kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. (Kiegészítő tevékenységetfolytatónak – az az egyéni vállalkozó minősül, aki vállalkozóitevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.A kifizetőnek az összevont adóalapot képező, általa kifizetett összegből az adóelőleg-alap 38 százalékát kell levonnia adóelőlegként. Az adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.