Visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A kft. a GINOP-1.2.8-20-2020 támogatási rendszerében támogatásra jogosult, a támogatói okirat rendelkezésünkre áll (Covid-19 járvánnyal összefüggő). A kft. előleget igényelt és kapott is 2020 őszén. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 1-2 évben). A pályázatíró tájékoztatása alapján a támogatást tőketartalékként kell könyvelni. Sajnos nem találom ennek a jogszabályi megerősítését. Melyik jogszabály írja le, hogy tőketartalékként kell könyvelni a szóban forgó támogatást? Helyes-e, ha a kapott előleget kötelezettségként mutatjuk ki? A pályázat elszámolásának elfogadásához kapcsolódóan kell megszüntetni az előlegkötelezettséget, és átvezetni a tőketartalékba, majd onnan a lekötött tartalékba? Mindaddig, amíg a támogatás visszatérítendőnek minősül, addig a lekötött tartalékon marad?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a támogatás visszatérítendő támogatás elsődlegesen, amelyet úgy kell könyvelni, mintha a kft. kölcsönt kapott volna. Előleget igényelt és kapott a kft., de ezt nem kapott előlegként, hanem kapott kölcsönként kell a kötelezettségek között kimutatni (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye

Kérdés: Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználásra felvett hitel részben vagy egészében alakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározottmegelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylőgyermekek és más eltartottak után lakásépítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...és közvetett költségeivel együtt elszámolni. Támogatások elszámolásaA támogatások esetében nehezen értelmezhető a kapott előleg.Az vagy végleges támogatás, vagy kölcsön. Ha az előlegként kapott összeget aprojekt befejezése előtt – esetleg – vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatással nem lehet csökkenteni atársaságiadó-alapot. A Tao-tv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Munkáltatói kölcsön

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
Részlet a válaszából: […] ...(és ebben az esetben eho-t sem) megállapítania a munkáltatónak, ha a kölcsönt a következő címen és feltételekkel nyújtotta: osztalékelőlegként, feltéve hogy az a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált; lakás célra, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv keretében gépbeszerzésre támogatást kapott. A támogatás 50 százalékát előlegként folyósították. Az elszámolás 2003-ban fejeződik be, a gépek beszerzése és használatbavétele már 2002-ben megtörtént. Mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni a folyósításokat, és van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...véglegesen kapott fejlesztési támogatást nem lehet előlegként kezelni. Ha részleteiben folyósítják (akár elszámolási kötelezettséggel is), akkor azt a folyósítással egyidejűleg kell rendkívüli bevételként elszámolni. (Ha a támogatást nem végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...eleget kötelezettségének, mert a dolgozóknak kifizetett összegből a törvényes előírásoknak megfelelő összegű személyi jövedelemadó-előleget nem vonta le. Így a hibából eredően az adózó az indokoltnál magasabb jövedelmet fizetett ki a dolgozóknak, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.