Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] Több témát is érint a kérdés, valójában a kérdez ő a valuta könyv szerinti árfolyama alkalmazásának a lehet ő ségét keresi.Az Szt. 48. §-ának hivatkozott (8) bekezdése szerint: ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ne döntsön osztalékfizetésről. Ha később mégis biztosítva lesz a kifizetéshez szükséges pénzeszköz, akkor döntsön osztalékelőleg-fizetésről a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételek függvényében.A válaszadó véleménye szerint nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...akkor ne döntsön osztalékfizetésről. Ha később mégis biztosítva lesz a kifizetéshez szükséges pénzeszköz, akkor döntsön osztalékelőleg-fizetésről a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételek függvényében.A válaszadó véleménye szerint nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, a válaszban nemcsak a kapottelőleg elszámolását ismertetjük, hanem az adott előlegét is.A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és avevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) atermékértékesítéshez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.Közbenső mérlegA Gt. szerint – az eddigiektől eltérően – nemcsak az osztalékelőleg fizetésének feltétele lehet a közbenső mérleg, de közbenső mérleg alapján is lehet – egyéb feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...termékekA/I/5. Üzleti vagy cégérték A/I/2. Üzleti vagy cégértékA/I/6. Immateriális javakra adott előlegek B/II/5. Egyéb követelések sorból E/1. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a Számviteli Levelek 7. számában – 2001. 04. 05.):Az előző kérdés folytatásaként, az Olvasó szerint, az elszámolásra kiadott valutaelőleg elköltése során jelentkező költségtételeket is a kiadott valuta könyv szerinti árfolyamán tartaná célszerűnek elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.