Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvezető helyett megfizetett nettó összeg bruttósított összegét alapul véve kell megfizetni a közterheket, és kell az adóelőleget megállapítania a kft.-nek.Elszámolás és áfaA munkaviszonyra tekintettel megfizetett – fenti – egyéb juttatás a KSH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...fennmaradó időszakban végzett munka ellenértéke Magyarországon válik adóztathatóvá. Ahhoz, hogy a magyar cégnek ne kelljen adóelőleget levonnia, illetőségigazolást kell a magánszemélynek kérnie az osztrák adóhatóságtól.Az Egyezmények előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– az éves bevallás keretében – be kell vallania, év közben pedig háromhavonként (előző évi, illetve tervezett adatok alapján) előleget kell fizetnie az állami adóhatósághoz. Az innovációs járulék előlegét az adóhatósággal szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.