Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal a feltételezéssel kezdjük, hogy a kérdés szerinti esetben mindkét nonprofit társaság esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő:a) az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőt terhelő adó alapja – amelyet a szociális hozzájárulási adó alapjául számításba lehet venni – az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. szerint figyelembe vett jövedelem, ennek hiányában a szerződésben meghatározott díjazás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a rehabilitációs foglalkoztatottak részére juttatott,kifizetett, az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, azadóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalóiérdekképviseletet ellátó szervezet részére levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjábanmeghatározott szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet -az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,b) a külön adózó jövedelmek közül:ba) a természetbeni juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– az éves bevallás keretében – be kell vallania, év közben pedig háromhavonként (előző évi, illetve tervezett adatok alapján) előleget kell fizetnie az állami adóhatósághoz. Az innovációs járulék előlegét az adóhatósággal szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.