12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása
Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
2. cikk / 12 Behajthatatlan követelés a kötelezettnél
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
3. cikk / 12 Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
4. cikk / 12 Támogatás vagy térítés nélküli átadás?
Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
5. cikk / 12 Lemondás a tagi kölcsönről
Kérdés: A kft. tagja az elmúlt években tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére. A tag lemondana a visszafizetésről. Milyen adó és illeték terheli a kft.-t ebben az esetben és milyen a tagot?
6. cikk / 12 Internetutalvány adómentesen
Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi előírásoknak?
7. cikk / 12 Követelés elengedésének illetéke
Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
8. cikk / 12 Veszteség rendezése tagi kölcsönnel
Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
9. cikk / 12 Elengedett osztalék
Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
10. cikk / 12 Ajándékozási illeték végelszámolás esetén
Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
