Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó írásbeli tájékoztatása szerint az áfát nem kell megfizetni, a térítés nélküli szolgáltatást igénybe vevő azt elengedett kötelezettségként egyéb bevételként számolja el (T 466 – K 454 és T 454 – K 9643).Térítés nélkül átvett eszközökA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a pénzügyi rendezéselmaradna, mindkét esetben "A" cégnél az áfa miatti követelést írásban el kellengedni (a "B" cégnél ez esetben elengedett kötelezettség lesz).Társasági adózás szempontjából "A" cégnél a térítés nélkülátadott használati jog, térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönkéntkimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, azelengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghezkapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz...�...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a különbözet összegében) a pénzügyi műveletekbevételeként, az azt meghaladó összeget – ha azt pénzügyileg nem kell rendezni– mint elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni.Amennyiben a szállítóval szembeni kötelezettség kevesebb, mint...�tt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Vevőnek adott ajándék

Kérdés: Az autókereskedő társaság elvégzi a vevő helyett az új autó üzembe helyezését, amiért külön díjat nem számít fel. Az okmányiroda és a közlekedési felügyelet ragaszkodik ahhoz, hogy a befizető a tulajdonos legyen, így az eredeti befizetési bizonylat, a feladóvevény a vevő nevére szól. A kereskedőcég nem rendelkezik a saját nevére szóló számlával, ezért a befizetett összegeket követelésként mutatja ki. Ezen követelések azonban nem kerülnek kiegyenlítésre, mert az üzembe helyezés a szalon ajándéka. Hogyan történjen a rendezés számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...felügyelet bizonylatai alapján – növelnie kell az új autó bekerülési értékét a rendkívüli bevételekkel szemben (kapcsolódó elengedett kötelezettség). Az így elszámolt rendkívüli bevételt időbelileg el kell határolni, az elhatárolást a gépkocsi...elügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...adómentesség nem érvényesíthető az adóalap azon része után, amely véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, elengedett követelés, átvállalt tartozás miatt része az adóalapnak. Az adómentesség a kedvezményezett bevételnek az összes bevételhez.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értékét [új Szt. 86. §-ának (7) bekezdése], az egyszeres könyvvitelt vezetőnél a tartalék csökken. Az adós az elengedett kötelezettségének megfelelő rendkívüli bevételt számol el kettős könyvvitel esetén [az új Szt. 86. §-ának (3)–(4)......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.