Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...46. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglaltak szerint, erről a magánszemély, illetve az adóhatóság részére adatokat szolgáltatni. Az elengedett követelést a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, annak összege a társasági adó alapját növeli.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Csomagban vásárolt követelés nyilvántartása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?
Részlet a válaszából: […] ...28. §-a alapján egyéb jövedelemnek minősül.A követelés elengedéséről a magánszemélyt értesíteni kell, közölve azt is, hogyaz elengedett követelés egyéb jövedelem, és mint ilyen összevont jövedelemkéntadóköteles. Az adóhatóság felé ez esetben is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezése szerint – az elévült követelés is [Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10/f) pontja]. Nem lehet kimutatni a mérlegben az elengedett követelést sem, azt rendkívüli ráfordításként kell elszámolni [Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja].Fel kell hívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.