Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia

Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
Részlet a válaszából: […] ...visszatartottösszeg nem minősíthető lejártnak, határidőn túlinak. Két megoldás lehetséges.Az egyik az, hogy a kérdező társaság elengedett követelésként leírja a szóbanforgó követelést, de akkor ennek összegével az adózás előtti eredményt atársasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő) nem fogadja az áfát felszámító helyesbítő számlát (T 311 – K 467), akkor azt a kérdezőnek kell az eredménye terhére mint elengedett követelést, az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között elszámolnia (T 867 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...módon nem rendezik az egyenleget (és ezt írásban is rögzítik), akkor az érintett számlák egyenlegét – előjelének megfelelően – elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként kell elszámolni.A lízingbe vett eszköznek a bekerülési (bruttó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.