Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...(A kérdésben helyesen írják, ha más tétel az adózás előtti eredményt nem befolyásolja!) A végelszámoláshoz a veszteségelhatárolás kapcsán korrekciós tétel nem kapcsolódik! Kapcsolódik viszont a Tao-tv. 16. §-a alapján! Így a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az egyéni vállalkozóbármilyen jogcímen kapott támogatást, amelyet még a kötelezettségek közöttszerepeltet, onnan a passzív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni, minthalasztott bevételt.A leírtakból következik, hogy a még ki nem egyenlítettkövetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...nem térítendő támogatást rendkívülibevételként számolja el, amelyet halasztott bevételként időbelileg el kellhatárolnia. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében foglaltakszerint kell megszüntetnie. Itt kell megjegyezni, a vissza nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.