Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévre könyvelni kell, a leírtak alapján a tárgyévre rögzíteni kell a forrásadót is, így a forrásadó esetében passzív időbeli elhatárolás év végén sem lehet. (Téves a kérdésben leírt időbeli elhatárolás, azt bizonyítaná, hogy nem a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Támogatással kiegyenlített szállító

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az alapítványnál könyvelni kell a támogatást aszállítóval szemben (T 455 – K 9894) és a halasztott bevételkéntielhatárolást (T 9894 – K 4832). A halasztott bevételt az informatikai eszközökbekerülési értékének költségkénti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözetet azonban akövetkező évben a nyitás után nem szabad visszavezetni! (Az adott esetben nemaz eredmény időbeli elhatárolásáról van szó!) A következő évben a december 31-iárfolyamhoz viszonyítva kell majd a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként elszámolt összeget az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint kell időbelileg elhatárolni (T 3931 – K 888), illetve az elhatárolást a kötelezettség pénzügyi rendezésekor megszüntetni (T 888 – K 3931).]Annál a társaságnál, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.