Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlázott külföldi szolgáltatóval szemben (tehát kötelezettségként).Az Szt. 44-45. §-ai hosszan részletezik a passzív időbeli elhatárolások közé tartozó tételeket. Ezek között nincsen olyan tétel, hogy a nem számlázott szolgáltatásokat a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévre könyvelni kell, a leírtak alapján a tárgyévre rögzíteni kell a forrásadót is, így a forrásadó esetében passzív időbeli elhatárolás év végén sem lehet. (Téves a kérdésben leírt időbeli elhatárolás, azt bizonyítaná, hogy nem a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Árbevétel-elhatárolás árfolyama

Kérdés: Társaságunk szoftver-előfizetést értékesít online alkalmazásbolton keresztül. A szolgáltató havonta utalja az aktuális bevételeket a hónap utolsó napján. Mivel adott elszámolási időszak alatt többször különböző előfizetési periódusra vonatkozóan kapjuk meg egy összegben az ellenértéket (jellemzően különböző időpontban induló 1-2 éves előfizetések), nincs egy teljesítési dátum, ami igaz lenne az összes tételre. Helyesen járunk el, ha a tárgyhó végi árfolyamon könyveljük az árbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...megosztását tételesen, kibocsátott számlánként kell elvégezni, a tételesen meghatározott értékek együttes összegét kell időbeli elhatárolással könyvelni. Az árbevétel időbeli elhatárolásakor azonban fel sem merülhet az árfolyam kérdése, mivel a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözetet azonban akövetkező évben a nyitás után nem szabad visszavezetni! (Az adott esetben nemaz eredmény időbeli elhatárolásáról van szó!) A következő évben a december 31-iárfolyamhoz viszonyítva kell majd a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként elszámolt összeget az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint kell időbelileg elhatárolni (T 3931 – K 888), illetve az elhatárolást a kötelezettség pénzügyi rendezésekor megszüntetni (T 888 – K 3931).]Annál a társaságnál, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó előírások szerint rendkívüli bevételkénti elszámolás után (T 453 – K 9894) időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást pedig a legyártott gép költségként elszámolt értékével arányosan kell megszüntetni.4. Amennyiben a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.