Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...a hibát (az előző évre nem könyvelt tételt) minősíteni kell aszerint, hogy jelentős vagy nem jelentős összegűnek minősül-e. Ennek elhatárolását az Szt. 3. § (3) bekezdés 3. és 4. pontjaiban megadja. Akár jelentős, akár nem jelentős összegű hibáról van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...abban az adóévben keletkezik, amelyikben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént. (A számviteli elszámolásban időbeli elhatárolással.)A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...bevételekkel szemben állománybaveszi, a rendkívüli bevételként elszámolt összeget halasztott bevételkéntidőbelileg elhatárolja, az elhatárolást az általános szabályok szerint szüntetimeg. A tárgyévi beszámoló elfogadását követően az ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Tartozásátvállalás

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás (a rendkívüli bevételkéntielszámolás) adóévének eredményére vonatkozóan kell, akkor is, ha – passzívidőbeli elhatárolás esetén – a támogatás összege több adóév alatt kerülbevételként elszámolásra, illetve adóévi bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...alapján ajáró, de még nem esedékes kamat összegét – legalább évenként – el kell számolnikamatbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, az Szt. 84. §-a (3)bekezdésének a) pontjában, illetve az Szt. 32. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] ...ha értékcsökkenés alapján határozza meg a csökkentő tételt, akkoraz adóévben bevételként elszámolt (azaz az időbeli elhatárolásbólvisszavezetett) összeget kell levonásba helyezni. Még egy feltételnek meg kellfelelni, akkor, ha kutatási szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...bevételekkel szemben [Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja], deazt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbelielhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kellmegszüntetni. Amennyiben a megajándékozott térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...29. §-ának (2) bekezdése alapján. Az említett előírás szerint ugyanis az elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le. Az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint [1991....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor az árfolyam-különbözet összevontan árfolyamnyereség, akkor az elhatárolásra kerülő különbözet meghatározása során számításba kellvenni az üzleti évben realizált árfolyamveszteség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.