Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] ...a saját tőke része lesz, a fejlesztési célra adott alapítói befizetés fel nem használt része, mint külső forrás a passzív időbeli elhatárolások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az egyéni vállalkozóbármilyen jogcímen kapott támogatást, amelyet még a kötelezettségek közöttszerepeltet, onnan a passzív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni, minthalasztott bevételt.A leírtakból következik, hogy a még ki nem egyenlítettkövetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...olyan bevétel, amelyet az azt megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan az Szt. rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki, továbbá az a bevétel, amelyet az egyszerűsített mérlegben a vevőkkel szembeni követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Támogatások kezelése (eva)

Kérdés: Mi lesz a bevételi nyilvántartásra áttéréskor az eddig kapott fejlesztési támogatásokkal?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő lehet.Ha a vállalkozás kettős könyvvitelt vezetett, akkor a "fel nem használt" fejlesztési támogatást passzív időbeli elhatárolásként, ha egyszeres könyvvitelt vezetett, akkor kötelezettségként mutatta ki. A bevételi nyilvántartást vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségek között kimutatott, az Szt. 103. § (4) bekezdése szerinti támogatás összegét a passzív időbeli elhatárolások közé kell átrendeznie. Az így elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az átalakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként elszámolt összeget az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást az új Szt. 45. §-a (2) bekezdése szerint kell megszüntetni.]Tekintettel arra, hogy a fenntartó szervezet nem adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetett kamat) csökkentésére adnak, a kamatfelmerülés és a kamattámogatás időszaka egybeesik, s így nem indokolt az időbeli elhatárolás.]Amennyiben a fejlesztési célú támogatást a vállalkozás csak a tárgyi eszköz üzembe helyezése után (a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...bevételekkel szemben kell kivezetni (T 44, 45 – K 989), majd halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 989 – K 483) (az időbeli elhatárolást akkor lehet megszüntetni, ha a kapott támogatásból megvalósult eszköz költségként [általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.