Szoftverlicencek adásvétele

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott – áfa nélküli – összeg lehet közvetített szolgáltatás, ha annak a számviteli feltételei teljesülnek.Az időbeli elhatárolásokra vonatkozó előírásokat az Szt. 32-33., illetve 44-45. §-ai tartalmazzák. Ezen elő­írások egyike sem ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126 – K 9647, időbeli elhatárolással: T9647 – K 4832.Nem biztos, hogy jó döntés, ha nem számolnak el terv szerinti értékcsökkenési leírást. Azért, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításkor kimutatni (T 384 – K 9646), amelyet halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9464 – K 4832), az időbeli elhatárolást a beszerzett munkagép bekerülési értéke arányos részének terv szerinti értékcsökkenési leíráskénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy mindenki számáraegyértelmű legyen, az adott esetben nem bérletről, hanem nyílt végű pénzügyilízingről van szó.A pénzügyi lízing fogalmát az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének13. pontja tartalmazza. A tartalom elsődlegessége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.