Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] ...lakások, irodák értékesítésének a szabályait. Úgy tűnik, hogy a szerződés elszámolási egysége szabályait alkalmazzák az időbeli elhatárolással, de a leírtak nem felelnek meg a szerződés elszámolási egysége – az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő összegbe a korábban adott-kapott előleg (részbeni vagy teljes) beszámításával.A kérdésben az összemérés, illetve az időbeli elhatárolás elvére hivatkozással igyekeznek a leírt gyakorlatuk helyességét igazolni.Kezdjük az időbeli elhatárolással. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...– a számlák megnevezését lényegesen rövidítettük a 871., a 872., a 972., a 973. és a 975. számláknál.A 483. Halasztott bevételek elhatárolási alszámláit a felhasználás jogcímei helyett az elhatárolásra kerülő bevételekhez igazítottuk.A gyakorlat során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Eltérés a számviteli törvény előírásaitól

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...rendezettnek tekinthető!)Az összemérés számviteli alapelvre hivatkozással egyesek azadott esetben a felmerült költségek időbeli elhatárolását javasolják. Ilyenjavaslattal azonban nem lehet egyetérteni.Az időbeli elhatárolás alapelv szerint az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.