21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal
Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
12. cikk / 21 Rövid vagy hosszú lejáratú kölcsön
Kérdés: A társaság külföldi magánszemélytől kap kölcsönt euróban. Abban állapodtak meg, hogy a kölcsön kamataival együtt esedékes a kölcsönt nyújtó írásbeli felszólítását követő 90 napon belül, azzal, hogy ez az időpont legkorábban 2013. 12. 31. napja lehet. Ezt a kölcsönt rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni? Amennyiben hosszú lejáratú, akkor a társaság érvényesítheti-e ezen kötelezettségével kapcsolatban elszámolt, nem realizált árfolyam-különbözetek miatti adóalap-korrekciót az egyéb tényezők figyelembevételével?
13. cikk / 21 Időbeli elhatárolások átértékelése
Kérdés: Át kell-e értékelni a devizában fennálló időbeli elhatárolásokat, illetve a követelésekre elszámolt értékvesztést is? A hírlap-előfizetésről beérkező számla 120 euró, és 2011. 10.-2012. 09. időszakra szól. A 90 euró összeget milyen árfolyamon kell az aktív időbeli elhatárolások között könyvelni? Az euróban lekötött bankbetét 2011-re járó kamata 80 euró. Ezt milyen árfolyamon határoljuk el? A 100 eurós vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 30%, azaz 30 euró. Ezt milyen árfolyamon számoljuk el? Ha ez már az előző évben is szerepelt a könyvekben, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
14. cikk / 21 Időbeli elhatárolás (eva)
Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
15. cikk / 21 Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása
Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
16. cikk / 21 Tulajdonosi kölcsön kamatának adója
Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egy másik személy, akkor mi a helyzet?
17. cikk / 21 Befektetési jegyek év végi értékelése
Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
18. cikk / 21 Késedelmi kamat adófizetési halasztás esetén
Kérdés: A vállalkozás év közben – pénzügyi nehézségei miatt – az APEH-hel adófizetési halasztásban egyezett meg, amelyre nem pótlékmentes határozatot kapott. Kell-e az adóhátralék miatt késedelmi kamatot felszámítania a december 31-ig terjedő időszakra saját számítása alapján? A késedelmi kamat kivetése 2003 augusztusában várható, amelynek a teljes vagy részbeni elengedését fogja kérni a vállalkozás.
19. cikk / 21 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
20. cikk / 21 Támogatások számviteli elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?