15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Devizás tételek elhatárolása
Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
2. cikk / 15 Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél
Kérdés:
A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?
3. cikk / 15 Pályázaton nyert támogatás elszámolása
Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
4. cikk / 15 Kamatozó értékpapírok hozama
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
5. cikk / 15 Jogdíj vagy felhasználási díj
Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
6. cikk / 15 Hitelbiztosíték értékpapír-óvadékkal
Kérdés: A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?
7. cikk / 15 Térségi integrált szakképző központ fejlesztése
Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
8. cikk / 15 Devizás beruházási hitel más devizára váltása
Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
9. cikk / 15 Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyereségére céltartalék
Kérdés: Cégünk nagy összegű devizahitellel rendelkezik, amelynek lejárata 7 év. Ez évben a mérleg-fordulónapi értékeléskor közel kétmilliárd forint árfolyamnyereséget kell könyvelniük az Szt. 60. §-a alapján. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján nem valószínű, hogy az átértékelés hatása pénzügyileg realizálható. Az Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján kell-e képezni, illetve képezhető-e céltartalék a pénzügyileg valószínűleg nem realizálható bevételre? Ha nem képezhető céltartalék, akkor hogyan teljesíthető az Szt. 15. §-a (8) bekezdésében foglalt óvatosság elve?
10. cikk / 15 Határidős leszállítási ügyletek elszámolása
Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
