5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
2. cikk / 5 Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei
Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
3. cikk / 5 Követelések engedményezése, tartozásátvállalás
Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
4. cikk / 5 Meg nem fizetett bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
5. cikk / 5 Átvállalt tartozás könyvelése
Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!