7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)
Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
2. cikk / 7 Külföldi kiküldetés napidíja
Kérdés: A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 – K 471, T 471 – K 381.
3. cikk / 7 Orvosok rendezvényeken való részvételének finanszírozása
Kérdés: Egy egészségügyi eszközök kereskedelmével foglalkozó kft. orvosokkal köt megbízási szerződést a következő okokból. Az orvosok a kft. által értékesített eszközökhöz témájában kapcsolódó egészségügyi kongresszusokon vesznek részt, amely alkalmakkor a kft. állja az orvosok utazási, szállás, regisztrációs díj, szakanyagok, kiadványok költségeit, valamint az üzleti vendéglátás indokolt mértékű költségeit. Az orvos megbízott az ügy ellátásáért külön díjazásban nem részesül. Az orvosok feldolgozzák, majd a kft. üzletkötői részére előadják a szakmai kongresszuson elhangzottakat laikusok számára is érthető nyelven. A megbízás célja, hogy a legújabb tudományos, kutatási, fejlesztési ismeretek és eredmények hasznosulhassanak mindkét szerződő fél tevékenysége során, ezáltal a felek munkájukat magasabb színvonalon végezhessék, és elérhető legyen a kft. termékeinek hatékonyabb értékesítése. A költségekkel való elszámolás a megbízó nevére kiállított számla alapján történik. Kérdés, hogy az előbbiekben leírt esetben a kft. elszámolhatja-e az orvosok kongresszuslátogatással kapcsolatban felmerült, a fentiekben felsorolt költségeit adómentesen (tao, juttatások járulékai nélkül)? Az orvosok sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyban nem állnak a kft.-vel. Van-e olyan az előző esetről leírtakban, ami valamelyik adójogszabályba ütközik?
4. cikk / 7 Kiküldetés vagy költségtérítés?
Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
5. cikk / 7 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
6. cikk / 7 Elismert költség
Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?
7. cikk / 7 Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?