9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Közigazgatási díj elszámolása
Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?
2. cikk / 9 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Meglepetéssel olvastuk a Számviteli Levelek 408. számában a 7966. kérdésre adott válaszukat a különbözeti áfa könyvelésére vonatkozóan. Az árrésre jutó áfát mi a T 91 – K 467 könyvelési tétellel könyveltük, hivatkozva az Szt. 72. §-ára és a Htv.-re. Ez utóbbi azért fontos, mert jelentősen befolyásolja az iparűzési adó alapját egy olyan tétel, ami – szerintünk – nem kellene, hogy adóalap legyen. Társasági adó szempontjából, ha elvárt adó alapján adózik, ott is jelentős eltérés lehet emiatt. Az Áfa-tv.-ben magát az elszámolási módszert írják le, de azt nem, hogy könyveléstechnikailag hogyan is kellene eljárni. Így marad az Szt. 72. §-a. Úgy gondoljuk, hogy az árrés miatt keletkezett áfa általunk használt kontírozása meg kell, hogy állja a helyét.
3. cikk / 9 Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál
Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
4. cikk / 9 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
5. cikk / 9 Egyes ágazatokat terhelő különadó
Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő különadóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszonteladókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
6. cikk / 9 Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása
Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
7. cikk / 9 Családiház-építés eladásra
Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
8. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 9 Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing
Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?