Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...amelynél= a kisebbítendő tag az utas által megtérített vagymegtérítendő, pénzben kifejezett – adó nélkül számított – ellenérték;= a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatásteljesítéséhez szükséges, más adóalany által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Áfa-visszaigénylés bevétel hiánya esetén

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb feltételei is vannak. Ilyenfeltétel, hogy csak annak a visszatérítését lehet igényelni, amely ügyletfejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az adóalany a bevallásesedékességéig maradéktalanul megtérítette. (Ha a beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
Részlet a válaszából: […] ...azonban hangsúlyosabban jelenikmeg. Mindkét válaszban rögzítésre került, hogy a tagdíjbevétel tárgyi adómentesszolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül. Talán zavaró az 1831. kérdésreadott válasz utolsó mondata, a tagdíj nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Követelések faktorálása

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...és akintlevőségek beszedését ki végzi. A Hpt. értelmező rendelkezését értelmezhetjük úgy is, hogyaz nem más, mint a követelések ellenérték ellenében történő engedményezése(értékesítése) a Ptk. 328-331. §-aiban foglaltak szerint. De értelmezhetjük úgyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó számlán nemcsak az áfát kell megosztani levonható és le nem vonható részre, hanem az áfa alapját, a szolgáltatás ellenértékét is. A könyvviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételek rögzíthetők. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv. szerint ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított áfa (a kérdésben lényegében erről van szó) le nem vonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.