13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyesület támogatása szponzori szerződéssel
Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
2. cikk / 13 Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
3. cikk / 13 Adóelőleg-fizetési kötelezettség
Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
4. cikk / 13 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
5. cikk / 13 Reklámadóról általában
Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
6. cikk / 13 Feles bérleti szerződés elszámolása
Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
7. cikk / 13 Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz
Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
8. cikk / 13 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
9. cikk / 13 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
10. cikk / 13 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
