Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Részlet a válaszából: […] ...az adott cég eszközeinek a forrásait közvetlenül nem érinti, csak akkor, amikor a pénztáros a vontatásról kiállított számla szerinti ellenértéket a munkavállaló részére kifizette a pénztárból. Ezt viszont a pénzkifizetés bizonylatával kell alátámasztani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Értéknövelő beruházás a bérleményben

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?
Részlet a válaszából: […] ...van szükség.Általános gyakorlat, hogy a bérlő a bérleményen a bérbeadó helyett elvégez, elvégeztet különböző munkákat, amelynek az ellenértékét a fizetendő bérleti díjba beszámítják, annyival kevesebb bérleti díjat kell fizetni. Ez azonban nem változtat azon –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díj nem azonos a közös költséggel!)A tagok, a nem tag tulajdonosok által a saját közüzemi fogyasztásukért fizetett (fizetendő) ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként kell az alaptevékenység bevételei között elszámolni.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat is figyelembe kell venni.A térítés ellenében piaci értéken történő értékesítéskor a számlázott áfa nélküli ellenértéket az "A" társaságnál az egyéb bevételek között kell elszámolni, az ültetvény nyilvántartás szerinti értékét pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...ez természetes, nem egyéni vállalkozónál a cég megbízása alapján végzi el az adott munkát). A bérbe adó cég az elvégzett munka ellenértékét felújításként, illetve igénybe vett szolgáltatások költségeként könyveli, kimutatva azt a magánszeméllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyhez a munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítése során jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi utazási bérlettel való utazást nem minősíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. hatálya alá is bejelentkezik. Ez esetben az értékesítést számláznia kell az áfa felszámításával, az áfa nélküli ellenértéket vállalkozói bevételként mutatja ki, a beszerzési értéket pedig kiadásként számolja el, a bérbevevő által számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a következők szerint indokolt eljárni:– a munkavállalók által fizetett térítési díjat, mint az étkeztetési szolgáltatás ellenértékét, az áfával csökkentett összegben árbevételként kell elszámolni: T 381, 3613 – K 91-92, 467;– meg kell nézni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Szívességi használat elszámolása

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értékének kell megfelelnie!)Ha tehát a kft. és az ügyvezető között megkötött szerződés ingyenes, a megrendelő kft.-nek nem kell ellenértéket fizetnie, akkor a szerződésben rögzített havi használat piaci értékét, mint térítés nélkül kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges:1. az adózó ingyen adja bérbe azt az önkormányzatnak vagy2. ingyen adja a bérlők használatába.Az önkormányzat részére ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás támogatásnak minősül, de nem tartozik a Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
2
3