Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz válaszolni az olyan kérdésekre, amelyeknél a kérdező nem vette figyelembe az alapvető számviteli előírásokat. A választ ezek felsorolásával kezdjük:Az új csatlakozási pont kiépítése az áramszolgáltatás igénybevételéhez beruházásnak minősül, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Áfa alapja skontó esetében

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházásoknál a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét meghatározott határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontó nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell módosítani azzal a beruházás értékét sem. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások figyelembevétele mellett – skontó esetében is – a számla kibocsátójánál az áfa nélküli számlázott ellenértéket kell árbevételként, a számla címzettjének – az adott esetben a kérdezőnél – a beruházás bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Beruházás minősítése

Kérdés: Társaságunk beruházás keretében új ingatlant hoz létre. A társaság a beruházás kivitelezésével különböző vállalkozókat bíz meg, fővállalkozó nincs. A kivitelezőket az ügyvezető koordinálja, felügyeli a munkájukat, ő köti a szerződéseket. A kivitelezők a társaság nevére állítják ki a számlát. Alkalmanként a társaság is beszerez kisebb anyagokat, amelyeket a kivitelezők rendelkezésére bocsát. A beruházás saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül-e az áfa, illetve a számvitel szempontjából? Van saját rész? Ha van, hogyan kell számszerűsíteni?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlant nem a társaság munkavállalói hozzák létre, a kivitelezési munkákat külső vállalkozások dolgozói végzik.Az Áfa-tv. szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Fiktívnek minősített számlák alapján elszámolt beruházás

Kérdés: A kft. 2014-ben nagy volumenű beruházást valósított meg, nagyrészt külső vállalkozókkal. A számlák alapján az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték. A NAV vizsgálata ezen számlákat fiktívnek minősítette, mert a számla kibocsátója az adott időszakban nem nyújtott be adóbevallást, és mert a vállalkozót a számla kibocsátása előtt a nyilvántartásból törölték. A számlákon feltüntetett munkákat elvégezték, a számlázott és készpénzben kifizetett ellenérték reális volt. Ezt a büntetőeljárás során kirendelt műszaki szakértő is megállapította. A beruházás üzembe helyezése megtörtént, a kft. az amortizáció elszámolását megkezdte. A kft. továbbra is nyilvántarthatja az ismertetett beruházással megvalósult tárgyi eszközeit?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.Az Szt. 15. §-ának (2) bekezdése szerint: "A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni..." Az Szt. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Áfa alapja skontó esetén

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...áfaalapot csökkentő tételként nem lehetfigyelembe venni. Ebből következően a számla kibocsátójánál az áfa nélküliszámlázott ellenértéket kell árbevételként, a számla címzettjénél – az adottesetben – a beruházás bekerülési értékében kimutatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a valójában összetett kérdést, mert jólmutatja, hogy a számviteli előírásokkal alá nem támasztott gyakorlat (számlázás)milyen következményekkel jár. A kérdés jól tükrözi azt is, hogy azadóellenőrzés – helytelenül – csak az adótörvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...60. §-ának (7) bekezdése szerint: "Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.