6 talált cikk a beszerzés , EU , adómentes , bevétel , áfa , ellenérték kifejezésre

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?

Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik ahhoz a kapott támogatáshoz, amely támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, a támogatás a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát közvetlenül nem befolyásolja? Van-e eltérés a minősítésben akkor, ha a támogatott költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság?