Szállodai díj számlázása

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése alapján viszont a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megel ő z ő en ellenértékbe beszámítható vagyoni el ő nyt juttatnak (a számla szerinti értéket a vev ő kiegyenlíti), akkor az el ő leg.A bizonylati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az időszakos elszámolású szerződések esetében nem lehet előleg. Nem logikus, hogy legyen előleg, de a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyonielőny-juttatást nem lehet kizárni, különösen akkor, ha a fizetési határidő január 1-je, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] ...csak szabályszerűenkiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A közös költségmeghatározott szolgáltatások ellenértéke, amelyet az ezen szolgáltatásoknyújtójának számláznia kell. A számla kiállításánál pedig egyrészt az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét, eladási árát a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírásai nem teszik lehetővé. Ha a részszámlák szerint számlázott érték nem a ténylegesen elvégzett munkák szerződés szerinti ellenértékét tartalmazza (a teljesítési fok a valós teljesítéstől eltér, mert a részszámlák kiállítását a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.