6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Munkaviszonyban nem álló külföldi kiküldetése
Kérdés:
Egy magyarországi leányvállalat egy jelentős fejlesztés előkészítése érdekében néhány saját munkavállalóját és a projektben részt vevő két, vele munkaviszonyban nem álló partnerét (más munkáltató alkalmazottját) is külföldi kiküldetésre kívánja küldeni. Nem saját munkavállalók részére az utazási és szállásköltségek milyen módon számolhatók el adómentesen? Az elszámoláshoz szükséges, hogy a nem saját személyekkel valamilyen foglalkoztatási jogviszony jöjjön létre?
2. cikk / 6 Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek
Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
3. cikk / 6 Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
4. cikk / 6 Kiküldetés civil szervezetnél
Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
5. cikk / 6 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
6. cikk / 6 Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?