Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] ...kft. a kilépő tag üzletrészét visszavásárolhatja-e. A Ptk. 3:174. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében csak a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A kérdésből nem derül ki, hogy az „A” társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...mennyi tőketartalék jut rá. Különösen annak a figyelembevételével, hogy nem ismerjük az "A" kft. üzletrésze megvásárlásnak az ellenértékét.Az "A" kft. üzletrészének a megvásárlásához kapcsolódóan fizetett visszterhes vagyonátruházási illeték az Szja-tv. 67...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fizetendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...értékéhez a tulajdonos csak akkor juthat hozzá, ha üzletrészét, részvényét értékesíti, vagy a társaság megszűnik, és amennyiben az ellenérték, illetve a társaságtól kapott vagyontárgyak értéke arra fedezetet nyújt.2. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.