Termékgyártó tevékenységet végző cég közvetített szolgáltatása

Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...változatlan formában, továbbá a számlán külön megjelenik a fuvarcég teljesítménye. Ennek megfelelően a fuvarozási szolgáltatás ellenértékével közvetített szolgáltatások értéke jogcímén csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alpont azadó nélküli egységárat is csak az egységre vetíthető szolgáltatásra írja elő.]Ebből következően, amennyiben a szolgáltatás ellenértékét a felek egységrevetítve állapították meg, a számlán a szolgáltatás megnevezése mellett az egység(db, vagon), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerültek értékesítésre!) Ez esetbenaz áfaelszámolásba és az összesítő nyilatkozatba csak a ténylegesenértékesített termékek ellenértéke kerül be, mint a Közösségen belülitermékértékesítés ellenértéke. A kérdésben leírtakból nem az következik, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Importált termék áfája

Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-ának (3) bekezdése változatlanultartalmazza az importáló fogalmát, valamint azt, hogy az import esetén azimportáló fizeti az adót [Áfa-tv. 41. §-ának (1) bekezdése]. Ennek alapján azimport kapcsán adó fizetésére kötelezni az első belföldi tulajdonost...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Exporttal kapcsolatos előleg

Kérdés: Proforma-számlát állítottunk ki a teljesítést megelőzően a román fél részére 2004 szeptemberében. Ezen számla alapján az ellenérték még szeptemberben megérkezett, az áru azonban csak októberben hagyta el az országot. Az így kapott pénz előlegnek minősül? És ha igen, akkor az áfát is meg kellett volna fizetni utána, vagy adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Az Áfa-tv. 17. §-a szerint, ha a termékértékesítés ésszolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámíthatópénzösszeget fizetnek (a továbbiakban: előleg), a pénzösszeg átvételének(jóváírásának)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki.A barterügylet olyan – a belföldi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...Köztársaság államhatárán kívül van.Az új Szt. hivatkozott előírása szerint tehát a feltételek adottak ahhoz, hogy a legyártott gép ellenértékét exportárbevételként számolják el a teljesítéskori választott devizaárfolyamon forintra átszámított összegben (T 317...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.