Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...elosztva a forintban fizetett vételárat.Ha a stabilcoint a kft. a vevő felé devizában számlázott – áfát is magában foglaló – ellenérték fejében kapta, akkor a stabilcoinok nyilvántartási értéke a számlázott devizaértéknek a teljesítés (a kvázi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...felárakkal növeltvételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, használatbavételével kapcsolatbanfelmerült közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységekneksaját vállalkozásban történő végzése esetén az 51. § szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] ...adószámot kell kérni, összesítő nyilatkozatot kellkészíteni, ennek megfelelően szerepeltetni az áfabevallásban is. A szerzőijogdíjak ellenértéke alapján a fizetendő áfát az Áfa-tv. 60. §-a alapján kellmeghatározni, és ha a számlázott szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Vevőkör értékesítésekor az árbevétel elhatárolása

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?
Részlet a válaszából: […] ...kapott bevételt. Az adott esetben az immateriális javak közétartozó vagyoni értékű jog használatának az átengedéséről van szó ellenértékfejében azzal, hogy az átengedő társaság nem él a kérdésben körülírt jogával. A halasztott bevételt az alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a várható élettartam alatt kellterv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolni (T 571 – K 129, 119). 6. Barterügyleteknél az ellenérték <br> [48. § (7) bekezdésének c) pontja]A barterügyleteknél az ellenértéket a szerződésben mindigdevizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...végzett kutatás, kísérleti fejlesztés az,amikor a vállalkozás a saját eszközeivel és munkaerejével, külső megrendelésre,ellenérték fejében végez kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek minősülőtevékenységet.A K+F tevékenység közvetlen saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Ez következik az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének, az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének előírásából. Ezen szolgáltatások ellenértékét azonban jellemzően nem az értékesítés nagysága határozza meg (szerintünk helytelen az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...juttatást is; a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a tartalmi meghatározáshoz kapcsoltan a számviteli elszámolásról, annak feltételeiről szólunk.)A kapott támogatás konkrét megrendelés ellenértékeErről akkor beszélhetünk, ha a felek között szerződés jön létre, és a szerződés a támogatás címzettjével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.