Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés

Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási módját mind a szoftvert átadónál (eladott, bérbe adott), mind a szoftvert átvevőnél (vásárolt, bérbe vett), de az ellenérték árbevételkénti elszámolásának gyakoriságát, összegszerűségét is (egyszer vagy időszakonként).Az első kérdésre így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy evás bevételnek kell tekinteni minden olyan, az egyéni vállalkozó evás egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket (az evás időszak alatt megszerzett bevételt), amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...felárakkal növeltvételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, használatbavételével kapcsolatbanfelmerült közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységekneksaját vállalkozásban történő végzése esetén az 51. § szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Vagyoni értékű jog értékcsökkenése

Kérdés: A megbízó és a megbízott között 2008-ban létrejött szerződés szerint a megbízó átadja – állateledel-márkára vonatkozó – területi képviseleti jogait. A megbízó ezért egyszeri nettó 1760 ezer forint megbízási díjra jogosult. A szerződés 2009. 12. 31-ig érvényes. Amennyiben a megbízott ezen időpontig 48 tonna forgalmat realizál, a szerződés automatikusan egy évvel meghosszabbodik. Elszámolható-e a vagyoni értékű jog értékcsökkenésként egy összegben?
Részlet a válaszából: […] ...értékesített. A megbízott által fizetett egyszeri nettó 1760 ezer forintaz egy évnél hosszabb időtartamra megszerzett képviseleti jog ellenértéke,amelyet 2008-ban az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kellettállományba venni. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...meg.""Az áfatörvény a forgalmi értéket az adó alapja megállapításának sajátos eseteinél alkalmazza, általában akkor, ha hiányzik az ellenérték, vagy ha az a forgalmi értékhez viszonyítva aránytalanul alacsony, vagy az értékesítés a törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.