Háromszögügyletnél a fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.
Részlet a válaszából: […] ...a számlázott fuvardíjjal növelik az áru beszerzési értékét: T 261 – K 454;– a "B" szereplő számláz "C" felé, a számlázott ellenértékét elszámolja árbevételként: T 316 – K 91-92, és kivezeti az értékesített áru készletértékét az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Bértámogatás fogászati cégnél

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg. Ebből az következik, hogy a fix díj és/vagy teljesítménydíj a háziorvosi, a fogászati ellátás (tehát a tevékenység) ellenértéke, ezért azt a számviteli törvény hatálya alá tartozó cégnél az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Közigazgatási díj elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.A konkrét esetben ugyan nem szerződés fűzi össze a feleket, hanem az ügyfél kérelme és az annak eredményeképp...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...ezért ezen szervezeti feltétel teljesül. A második kritérium a kérdésbeli esetben megvalósul azáltal, hogy a felsőoktatási intézmény ellenérték fejében nyújt oktatási szolgáltatást, és/vagy a rendelkezésére álló vagyontárgyakat bérbe adja. E tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az alvállalkozói teljesítés értéke: ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Alvállalkozói díj elszámolási egységes szerződés esetén

Kérdés: Társaságunk 2020. április 10-én elszámolási egységként kezelendő, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződést kötött a megrendelővel, ami alapján 2021. március hónapban a szerződött összeg 30%-át, majd 2021. júliusban 70%-át fogja számlázni. A projektmunkát társaságunk 2020 áprilisában megkezdte, a megbízott alvállalkozóktól folyamatosan fogadunk be számlákat, amelyeket igénybe vett szolgáltatásként, alvállalkozói díjként költségként számolunk el 2020-ban. Az Szt. alapján 2020. 12. 31-én a megrendelővel közösen megállapított teljesítési fok alapján fogunk árbevételt könyvelni az időbeli elhatárolásokkal szemben. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, ahol az adóalapot csökkentő tételként jelenik meg az alvállalkozói teljesítések értéke. Az 1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. pontja alapján az alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A szerződés alapján 2020-ban a társaságunk nem fog kiállítani számlát, tehát nem lesz számlázott árbevétele, de a hatályos számviteli törvény alapján fog árbevételt könyvelni. 2020-ban, ha nem készül az elszámolási egységes szerződés alapján kimenő számla, érvényesíthető-e ehhez a projekthez kapcsolódóan alvállalkozói díj az innovációs járulék (a helyi iparűzési adó) adóalapjánál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...egység esetén az alvállalkozói teljesítések értékét az értékesítés elszámolt önköltségeként kell kimutatni, amelynek az ellenértékét pedig – számlázás nélkül – árbevételként kell elszámolni. Ez esetben a kivitelező, a megrendelő által már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a tételes számlából a készletek eladási árát árbevételként kell kimutatni, csak a tárgyi eszközök értékesítésének áfa nélküli ellenértékét lehet egyéb bevételként elszámolni.Az eredményre, a társasági adó alapjára nincs közvetlen hatással az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
Részlet a válaszából: […] ...a Htv. szerinti nettó árbevételbe) a teljes díj kft.-t megillető 20%-a, mint az árbevételként elszámolandó saját teljesítmény ellenértéke – amelyet viszont a hatóság felé számlázni kell, de az ügyfél egyenlíti ki – tartozik. Az ügyfél a hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Közvetített szolgáltatás – munkabér

Kérdés: Az üzemeltető kft. a felé számlázott költségeket továbbszámlázza, változatlan formában. Kérdés, hogy a kft. üzemeltetését végző dolgozók munkabérét és annak járulékait lehet-e a kft. felé számlázni, és az így számlázott összegeket a kft. megbízói felé továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – nem lehet továbbszámlázni, legfeljebb azzal azonos összegeket lehet a kft.-nek a megbízó felé, mint a kft. tevékenységének ellenértékét számlázni. A munkabér és járulékai az alkalmazottak munkájának a munkaszerződés szerinti ellenértéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Utazási iroda iparűzésiadó-alapja

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...azonos a beszerzett szolgáltatás elnevezésével, hiszen az adóalany azt változatlan formában adja tovább, az értéke (számlázott ellenértéke, ára) ellenben lehet eltérő a beszerzési árhoz (bekerülési értékhez) képest. E számlázási követelmény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
1
2
3
7