Hibás alapanyagból készült és értékesített termék

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli elhatárolással szemben kell egyéb bevételként elszámolni (T 3913 – K 9632). Pénzügyi rendezésről akkor beszélhetünk, ha az ellenértéket pénzeszközök átadásával rendezik. A szállító viszont nem pénzeszközt ad át, hanem terméket. Atermék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétel elszámolása tekintetében helyesen jártak el 2016-ban, mivel az árbevétel elszámolásának a feltétele az, hogy a számlázott ellenértéket a megrendelő elfogadja. Azt is helyesen tették, hogy a peren kívüli egyezség időpontját tüntették fel az egyezség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...venni. [Könyvelési tételek azátadónál: T 311 – K 91-92, 96, 97, 467, az átvevőnél: T 16, 17-18, 21-22, 37,466 – K 454]. Amennyiben az ellenértéket pénzügyileg nem rendezik, a térítésnélküli átadás-átvétel szabályait kell alkalmazni: – az átadónál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...legjellemzőbb követelés a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés. Amennyiben az ellenértéket devizában számlázták, akkor az árbevételként és követelésként elszámolandó forintösszeget a számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.