Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díj nem azonos a közös költséggel!)A tagok, a nem tag tulajdonosok által a saját közüzemi fogyasztásukért fizetett (fizetendő) ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként kell az alaptevékenység bevételei között elszámolni.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek mellett, ha egyáltalán szolgáltatásról van szó. A vízdíj – a számviteli értelmezés szerint – nem szolgáltatás ellenértéke, hanem termékértékesítés, azaz termékértékesítésként számlázandó tovább. De csak akkor, ha a bérlők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó számlán nemcsak az áfát kell megosztani levonható és le nem vonható részre, hanem az áfa alapját, a szolgáltatás ellenértékét is. A könyvviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételek rögzíthetők. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...fogyasztott közüzemi szolgáltatások díját a bérbeadónak megfizeti, akkor azt is rögzíteni kell, hogy a fogyasztott víz, gáz, áram ellenértékét miként állapítják meg.Itt kell a figyelmet felhívni az új Szt. közvetített szolgáltatás értelmezésének azon részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.