Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik fél által adott termék, nyújtott szolgáltatás azonos értékű a másik fél által adott termék, nyújtott szolgáltatás ellenértékével, amelyet külön szerződéssel kell alátámasztani.A számviteli elszámolás szempontjából a szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli átadás kivételével. Mivel ez a legegyszerűbb, kezdjük ezzel:A térítés nélküli termékátadás az Áfa-tv. 11. §-a alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, kivéve ha az áruminta, illetve kis értékű termék. Az ajándék pohár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Térítés nélküli bérbeadás magánszemély által

Kérdés: Egy magánszemély térítés nélkül ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. Ennek adózási, számviteli vonatkozásai hogyan jelentkeznek a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...azt amagánszemély üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja),akkor ezen bérbeadás az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. (Ellenérték fejébenteljesített szolgáltatásnyújtás az ingyenes, térítés nélküliszolgáltatásnyújtás is!) Ezért a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...ismételjük meg, de aválaszban utalunk rá!Általános forgalmi adóAz Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősülellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany -vállalkozásának céljára tekintettel – más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján rendkívüli bevételként kell a szolgáltatástigénybe vevőnél kimutatni.Az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenértékfejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany vállalkozásától idegencélok elérésére másnak ingyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...(tárgyi eszközöket, immateriális javakat, vásárolt és saját előállítású készleteket) vállalkozásából véglegesen kivonja, ez ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül, feltéve hogy a termék vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyet fizet, kettőt kap

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
Részlet a válaszából: […] ...elérése esetén, akkor az – véleményünk szerint – nem tartozik az"egyet fizet, kettőt kap" kategóriába. Így az "Y" termék ellenérték nélküliátadása nem történhet engedmény formájában, és ha nem engedmény, akkor nemlehet más, mint térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...aláírásávalhitelesít.Amikor a természetben kapott támogatást értékesítik,termékeket értékesítenek, így nem elegendő az ellenérték átvételét dokumentálóbevételi pénztárbizonylatot kiállítani, szükség van az értékesített termékeketterhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell azátadáskor elszámolni. Tekintettel azonban arra, hogy az Áfa-tv. 11. §-ának (1)bekezdése szerint a térítés nélküli átadás is ellenérték fejében teljesítetttermékértékesítésnek minősül, azt piaci értéken az áfa felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kitételeket is tartalmaz, amelyek a kérdésben nem szerepelnek. A magánszemély a tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogátvalójában ellenérték fejében ruházta át. (Ellenérték a bizonytalan időtartamigtartó tartás értéke.) Tekintettel arra, hogy a tartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.