22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?
Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
2. cikk / 22 Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
3. cikk / 22 Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
4. cikk / 22 Megígért veszteségtérítés későbbi teljesítése
Kérdés: A gazdasági társaság minden évben működési támogatást kap fő tevékenységének (közszolgáltatói feladat) ellátására tulajdonosától, amely a szolgáltatás megrendelője is (mint közszolgáltatói feladat ellátásáért felelős). A nyújtott szolgáltatásért fizetnek az igénybe vevők (áfás szolgáltatás). A működési támogatások ellenére a társaság veszteséges. A tulajdonos hosszú távú szerződésben vállalta, hogy a jogos veszteséget is megtéríti a szolgáltatónak. Sajnos eddig még egyszer sem teljesített. Ez évben sikerült korábbi négy év kompenzálandó veszteségéről megegyezni. Milyen jogcímen számolható el a veszteség kompenzálása? Amennyiben támogatás, elszámolható-e egyéb bevételként, ha azt önkormányzati rendelet jogszabályi szintre emeli? (Várhatóan ez évben pénzügyileg nem rendeződik.) Ha a veszteségkompenzáció elszámolható bevételként, háromoszlopos beszámolót kell-e készíteni, mivel az jelentős összegűnek minősül?
5. cikk / 22 Áthúzódó informatikai fejlesztés
Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.
6. cikk / 22 Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke
Kérdés:
A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. §-át úgy módosította, hogy a lejártnak minősülő elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek a lejárata évének június 30. napjáig a munkáltató részére vissza kell fizetnie. A rendelkezést a 2011-ben juttatott utalványokra is alkalmazni kell. Hogyan kell könyvelni a lejártnak minősülő utalványok visszautalt ellenértékét? A visszautalt összeggel csökkenthető-e a visszautalás évében a béren kívüli juttatások adóalapja?
7. cikk / 22 Költségek viselése bérleti díj ellenében
Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
8. cikk / 22 Peresített követelés áfája
Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!
9. cikk / 22 Áfaellenőrzés (eva)
Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
10. cikk / 22 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
