9 talált cikk a számvitel , jövedelem , eva , térítés , áru , adózás , ellenérték kifejezésre

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.

Kérdés: Gumiabroncsok és keréktárcsák nagykereskedelmével foglalkozó társaság kérdezi, hogy az alábbi, értékesítéshez kapcsolódó, termékben adott kedvezmények miként számolhatók el? Minden 40 db-os előrendelés mellé 1 db felnipróbáló állványt, előrendelő partnereinknek minden elő­rendelt garnitúra könnyűfém keréktárcsa mellé 1 flakon felnitisztító sprayt biztosítunk. Minimum 12 db új modell előrendelése esetén további ajándékot adunk. Milyen lehetőségek vannak a számlán való elszámolás esetén? Ha csak a számlázás után tudjuk vevőinknek átadni, akkor mi az elszámolás módja? Az egyes esetekben milyen adózási kérdések merülnek fel?

Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?