Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...határozata alapján szerezheti meg a kft., a törzstőkén felüli vagyona terhére. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése is a részvénytársaságok esetében.]A Ptk. 3:174. §-ának (2) bekezdése szerint a saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...– másként fogalmazzák meg. [Részvénytársaságok esetében a részvények kibocsátáskori, illetve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözet. Egyéb gazdálkodóknál a jegyzési érték és a névérték különbözete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...A saját üzletrész megszerzésének azonban törvényi feltételei vannak.A Ptk. 3:174. §-a alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A megszerzéshez a taggyűlés határozata szükséges. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárlási érték? A készpénzben meghatározott része nem kíván különösebb értelmezést. A kérdés szerint azonban az üzletrész ellenértékébe beszámítanak egy 10 millió forint nettó értékű ingatlant is.De valójában mennyit ér ez az ingatlan?A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken kell előbb értékesíteni (ami egyébként az Eva-tv.előírásaiból is következik). Az ingatlanértékesítés áfával növelt ellenértékeviszont az eva adóalapjába beszámít, így az után az egyszerűsített vállalkozásiadót meg kell fizetni (a kft.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...értékéhez a tulajdonos csak akkor juthat hozzá, ha üzletrészét, részvényét értékesíti, vagy a társaság megszűnik, és amennyiben az ellenérték, illetve a társaságtól kapott vagyontárgyak értéke arra fedezetet nyújt.2. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...értékéhez a tulajdonos csak akkor juthat hozzá, ha üzletrészét, részvényét értékesíti, vagy a társaság megszűnik, és amennyiben az ellenérték, illetve a társaságtól kapott vagyontárgyak értéke arra fedezetet nyújt.2. Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...A hivatkozott törvényhely arról szól, hogy"(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:a) a részvényeknek ... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,b) az alapítók által a ... tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.