Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] ...költséget – az előbbiekből következően – elsődlegesen az 5. számlaosztály számláin kell könyvelni. Így a tervezés, a műszaki ellenőrzés számlázott – áfa nélküli – ellenértékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekeletkezésének időpontjához kell rendelni. Így az évközi beszerzésekhezkapcsolódó áfabevallásokat kell – önellenőrzés keretében – visszamenőlegesenmódosítani a hozzájuk kapcsolódó eladásiár-különbözetre jutó áfa összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásaival, a következő üzleti évben könyveltengedmény tételeivel az előző üzleti év eredményét kell korrigálni(önellenőrzés keretében). Az előző üzleti év eredményének önellenőrzéskeretében történő helyesbítése – természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Számlahelyesbítés könyvelése

Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítés időpontjáig az üzleti évre nem tudják könyvelni, csak a mérleggel lezárt üzleti évet követően, akkor azt – önellenőrzés keretében – mint az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett hibát kell könyvelni, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.