Utazási iroda iparűzésiadó-alapja

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 40. pontjában fogalmazza meg, mit kell érteni közvetített szolgáltatások értéke mint nettó árbevétel-csökkentő tétel alatt. A Htv. közvetített szolgáltatások értékére vonatkozó fogalma normaszövegszerűen közel két évtizede változatlan, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtható, így az jogszabályalapján kapott támogatásnak minősül. Ebből következően fel sem merülhet a 2006.adóévi adóalap önellenőrzése. A K+F közvetlen költség kapott támogatással csökkentettösszege ugyanakkor adózás előtti eredménycsökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
Részlet a válaszából: […] ...megszerzését követően a hároméves szakmai gyakorlata, az az adatlapot egyelőre ne nyújtsa be. Az adatlapon a számviteli, pénzügyi, ellenőrzési (revizori) szakmai gyakorlat bemutatását fordított időrendi sorrendben kell megadni, kezdve a legutolsóval, folytatva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségét, illetve a fővállalkozónak az alvállalkozó munkája feletti felügyeletét, abban az esetben is, ha az alvállalkozó ellenőrzése nem jár folyamatos fővállalkozói jelenléttel. Ennek megfelelően a fővállalkozó esetében a Htv. 37. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.