Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...A törlesztőrészletre felszámított áfa 50%-a személygépkocsinál levonható, 50%-a az egyéb ráfordítás. Ha nem így jártak el, akkor önellenőrzéssel az adatokat visszamenőlegesen helyesbíteni kell!A válaszhoz indokolt az eddig megtörtént és a jövőbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...a telek piaci értékét vagy sem.)Ha a 2018. évi beszerzéskor a telek értékét nem vették külön nyilvántartásba, akkor utólag, önellenőrzés keretében kell megtenni a raktárépület bekerülési értékének csökkentésével. Mivel a telek bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Gépbeszerzésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatás visszafizetése

Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.
Részlet a válaszából: […] ...vissza nem térítendő támogatásigénylést állapítana meg, akkor a 2020-ban az amortizáció fedezetére elszámolt támogatást önellenőrzés keretében korrigálni kell. Ez viszont már érinti a számviteli elszámolás mellett a társasági adó alapját is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Támogatási előleg későbbi minősítése

Kérdés: Cégünk eszközvásárlási támogatást nyert egy tavalyi GINOP-pályázaton. A támogatást előlegként már 2020 novemberében átutalta a minisztérium. Az első eszközöket 2020 decemberében vettük meg és aktiváltuk. A pályázati feltételek azonban speciálisak: az átutalt támogatási előleget alapesetben visszatérítendő támogatásként nyújtották, amely a támogató okiratban meghatározott, a projekt befejezésekor (2021. június), valamint azt követő egy év elteltekor visszamért eredményességi feltételek (pl. a foglalkoztatási szint megtartása) teljesülése esetén, részben vagy egészében átfordul vissza nem térítendő támogatásba, attól függően, hogy a feltételek arányosan mennyiben teljesültek. A projekt befejezésekor, az első visszaméréskor tehát meg lehet határozni az akkor érvényes intenzitási százalékot. Ez a rá következő évben, a 2. visszaméréskor módosulhat. Jól gondolom, hogy az átutalt előleget a 2020. évi mérlegben nem mutathatom ki halasztott bevételként, hanem csak akkor minősíthetem annak, amikor a projekt befejezésekor az első visszamérés megtörtént, és az átutalt támogatás a támogató hatóság határozata alapján (vagy egy része) átminősült vissza nem térítendő támogatássá? Illetve amikor a 2021. évi mérlegben meg kell határozni a halasztott bevételből feloldható, egyéb bevételre könyvelendő összeget, akkor majd nemcsak a 2021. évi értékcsökkenés intenzitási százalékkal számított arányos részét vehetem figyelembe, hanem már a 2020-ban elszámolt értékcsökkenést is?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelv ezt nem teszi lehetővé. (2020-ban elszámolt költséget a 2021-ben realizálódó egyéb bevétel nem kompenzálhatja, önellenőrzésnek sincs jogalapja.)Mit kell akkor tenni? A 2021-ben vissza nem fizetendővé minősített támogatás összegét viszonyítani kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetésének nincs hatása (sem növelő, sem csökkentő) az adózás előtti eredményre. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adóellenőrzés a lízingszerződés értelmezése kapcsán helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a terven felüli értékcsökkenést nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Mi minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak? A saját vállalkozásban végzett beruházás könyveléséről kérünk tájékoztatást!
Részlet a válaszából: […] ...végzett beruházás a beruházási folyamat minden eleméhez (a tervezéshez, az előállításhoz, a lebonyolításhoz, a műszaki ellenőrzéshez stb.) kapcsolódhat.Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül – elszámolási szempontból – az is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Kedvezményes adózású eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.
Részlet a válaszából: […] ...az választható, érvényesíthető. Általános szabályazonban az, ha a társaság választhat, akkor a választásához kötve van, aztönellenőrzéssel nem változtathatja meg, attól a jövőre vonatkozóan is csakakkor térhet el, ha a konkrét jogszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Beruházás később levonható áfája

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...járt el, amikor 2004-ben az előzetesenfelszámított áfát – a támogatással arányos összegben – nem vonta le. Így akorrekciót nem önellenőrzés keretében kell végrehajtani, hanem akkor, amikorazt a kft. a bevallásába beállította. Az utóbb – jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Társaságunk év közben elsődlegesen a költségszámlákra könyvel, készletszámlákat nem vezet. A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál is így járhatunk el? A beszerzések 582. számlán történő gyűjtése megfelelő? A saját vállalkozásban végzett beruházások könyvelésére vonatkozóan kérünk tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban végzett beruházás a beruházásifolyamat minden eleméhez (a tervezéshez, az előállításhoz, a lebonyolításhoz, aműszaki ellenőrzéshez stb.) kapcsolódhat. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül -elszámolási szempontból – az is, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Vissza nem térítendő támogatás visszafizetése

Kérdés: Társaságunk beruházásfejlesztésre 1997-ben vissza nem térítendő támogatást vett igénybe. A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek egyike: meghatározott létszám alkalmazása 5 éven át. A piaci helyzet változása miatt az utolsó évben nem tettünk eleget a létszámmal kapcsolatos kötelezettségünknek. Határozat alapján visszafizettük az igénybe vett támogatás egy bizonyos részét és annak késedelmi kamatát. Hogyan könyveljünk? A visszafizetendő öszszeggel korrigálandó-e a még elhatárolt összeg? Hogyan kell az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó elhatárolásmegszüntetést meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli, azaz nem lehetettvolna rendkívüli bevételként elszámolni. Így a rendkívüli bevételként elszámoltösszeget kell – önellenőrzés keretében – csökkenteni a visszafizetendő összeggel(T 9894 – K 384 és T 4832 – K 9894). Ez az elszámolás nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.