Árfolyamveszteség elhatárolása önellenőrzéssel

Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazta. Ebbőlkövetkezően az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 2. pontja szerintiek nemkövetkeztek be, ezért az önellenőrzés szükségessége, indokoltsága jogszabályielőírással nem támasztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jelentős hatás teljesülését először könyvvitelenkívüli módszerrel (külön kigyűjtéssel) kell ellenőrizni. Ha ez az ellenőrzésazt mutatja, hogy a jelentős hatás akár a külföldi pénzértékre szólóköveteléseknél, akár a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásként kell számításba venni. (Amennyiben esetlegkésőbb vissza kell fizetni, akkor a korábban elszámolt támogatást önellenőrzéskeretében kell korrigálni!)Természetesen a támogatóval történő elszámolás érdekében atámogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azon túlmenően, hogy megsértették az Szt. tételes előírásait, a beérkezett számlát, a számlán szereplő értékadatokat – az önellenőrzés keretében – kell a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményként könyvelni.Az Szt. 72. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzés megállapításainak könyvelésével a Számviteli Levelek 20. számában a 394. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk.Az új Szt. 154. §-ának (5) bekezdése szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.