61 talált cikk a szamviteli , nyilvántartás , váltó , ellenőrzés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A kft. kistermelőktől vásárol fel zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket saját termelőeszközeinek felhasználásával saját munkavállalói által végzett előkészítés, szortírozás, minőség-ellenőrzés után – a zöldségek mosását is beleértve – a vevő által meghatározott módon kis kiszerelésekbe becsomagol, és címkével lát el. Ezen kis kiszerelésű csomagokat kiskereskedelmi üzletláncoknak értékesíti. Számviteli besorolás tekintetében a felvásárolt zöldségek, gyümölcsök értéke anyagköltségként vagy elábéként könyvelendő? Van-e jelentősége a kérdés eldöntésében, milyen nagyságrendű hozzáadott érték rakódik rá a műveletek során a felvásárolt mezőgazdasági termékekre? Abban az esetben, ha különböző zöldségfajtákat összeválogatva készít kis kiszerelésű egységcsomagokat (pl. levesbe való zöldségek egy tálcán, amelyben 6-7-féle zöldség található), ugyanúgy kell-e eljárni a számviteli besorolásnál, mint az előző esetben?

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)–(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.