16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Közzétett beszámoló újbóli közzététele
Kérdés: A 2022. évi beszámolót 2023 áprilisában közzétettük. Időközben kiderült, hogy az ukrán szállítások bizonytalansága miatt az aktivált saját teljesítmény értéke helytelenül lett meghatározva. 2023. május 31-ig szeretnénk a beszámolót passziváltatni és a helyes beszámolót közzétenni. Lehetséges-e a passziválást a következő OBR-felületen található hivatkozással megtenni: "az Alaptörvény 53. cikke, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-a szerinti veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörbe tartozó ügyekben – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – a jogi személy ügyvezetése döntsön, és e döntéseknek a jogi személy döntéshozó szerve általi utólagos felülvizsgálatát vagy jóváhagyását jogszabály lehetővé teszi és a legfőbb szerv ez alapján a közzétett beszámolót felülvizsgálja és azt más tartalommal fogadja el."
2. cikk / 16 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
3. cikk / 16 Mérlegkészítés időpontja utáni számla
Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
4. cikk / 16 Jelentős összegű hiba könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
5. cikk / 16 Késett árbevételszámla
Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
6. cikk / 16 Számviteli beszámoló ismételt közzététele
Kérdés: A kft. 2009. évi egyszerűsített éves beszámolóját 2010. januárban közzétette. 2010 júniusában az új könyvelő megállapította, hogy a beszámolóban közzétett adatok nem valósak, a gazdasági események nincsenek bizonylatokkal alátámasztva. Az eltérés jelentős. Mikor és hogyan kell a 2009. évi javított beszámolót közzétenni? Dokumentálni az eltéréseket? Csak a 2010. évi beszámoló elkészültekor, 3 oszlopos beszámolóval, vagy korábban is?
7. cikk / 16 Számviteli beszámoló ismételt közzététele
Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?
8. cikk / 16 Fejlesztési tartalék önellenőrzéssel
Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?
9. cikk / 16 Nem jelentős hiba ellenőrzése
Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
10. cikk / 16 Önellenőrzés 2001. évre
Kérdés: A társaság 2007. évben szállítójától helyesbítő számlákat kapott a 2001-2002. évi teljesítéshez kapcsolódóan. A számlák könyvelése után a 2001-2002. évekre elszámolt költség csökkent, illetve a 2007. évben a számvitelben kimutatott adózás előtti eredmény magasabb lett. A 2007. évi társaságiadó-bevallásban a fenti összegek adóalap-csökkentő tételként szerepeltek, 2002. évre vonatkozóan a 0729 bevallás benyújtása után önrevízió keretében vallották be az eredménytöbblet társasági adóját. Kell-e önellenőrizni a 2001. évi társasági adót, vagy tekinthető-e adózás szempontjából elévült kötelezettségnek?
