4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Időszakonkénti elszámolás
Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
2. cikk / 4 Adott támogatások elszámolása alapítványnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
3. cikk / 4 Ötéves bérleti időszak végén esedékes bérleti díj áfája
Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?
4. cikk / 4 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
