11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
2. cikk / 11 Nulla forintért kapott telefonok
Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?
3. cikk / 11 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
4. cikk / 11 Termékben adott engedmény
Kérdés: Gumiabroncsok és keréktárcsák nagykereskedelmével foglalkozó társaság kérdezi, hogy az alábbi, értékesítéshez kapcsolódó, termékben adott kedvezmények miként számolhatók el? Minden 40 db-os előrendelés mellé 1 db felnipróbáló állványt, előrendelő partnereinknek minden előrendelt garnitúra könnyűfém keréktárcsa mellé 1 flakon felnitisztító sprayt biztosítunk. Minimum 12 db új modell előrendelése esetén további ajándékot adunk. Milyen lehetőségek vannak a számlán való elszámolás esetén? Ha csak a számlázás után tudjuk vevőinknek átadni, akkor mi az elszámolás módja? Az egyes esetekben milyen adózási kérdések merülnek fel?
5. cikk / 11 Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével
Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
6. cikk / 11 Nagy értékű gép beszerzése engedménnyel
Kérdés: Ügyfelem számlát kapott egy nagy értékű gép vásárlásáról, mely számlában levonásra került egy vásárlási akció keretében összegyűjtött pontjainak az értéke. A pontlevonást követően az eredetileg 600 ezer Ft értékű eszköz 4 ezer Ft nettó értéken került számlázásra. Milyen értéken kell aktiválni a tárgyi eszközt? Az eredeti értéken vagy a pontlevonással csökkentett értéken? Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha az ilyen nagy értékű eszközt névleges értéken, a valóságot meg sem közelítő értéken tartjuk nyilván?
7. cikk / 11 Engedmény után visszatérítés?
Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
8. cikk / 11 Vásárlói pontok beváltása
Kérdés: A társaság MLM rendszerben forgalmaz termékeket. Ez azt jelenti, hogy a termékértékesítés klubtagság keretében történik, és a klubtagok a forgalom után pontokat kapnak. A klubtagok egyik része vállalkozó, másik része nem rendelkezik adószámmal. A gyűjtött pontérték tartalmazza egyrészt a saját vásárlása után járó pontokat, másrészt az általa beépített klubtagok vásárlása után őt megillető pontokat. A pontok értéke a következő számlákban érvényesíthető-e árengedményként? Az értékesítő társaság csak adószámmal rendelkező klubtagoknak adhat ilyen módon árengedményt, amennyiben a társaság üzletszabályzata így rendelkezik?
9. cikk / 11 Vásárlói pontok beváltása vagy ajándék
Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?
10. cikk / 11 Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?