Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] ...nem a teljesítésig (a korábbi időszak végéig) adják, hanem azt követően. A kérdés szerinti konstrukció valójában az utólag adott árengedmény szabályai szerint kezelendő azzal, hogy az utólag adott árengedmény lehetőségét, megállapításának módját, az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nem eredményezhet árfolyam-különbözetet!)Természetesen a nem használható, az összetört áru ellenértékét nem lehet utólag adott árengedményként számlázni a helyesbítő számlában. A vevő által átvett mennyiséget kell csökkenteni, ami ugyan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Előző éveket érintő helyesbítések

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...az eladó árbevételét!) A helyesbítő számlának természetesen konkrétszámlához kellett volna kapcsolódnia, mint utólag adott engedmény, illetvefelár. Mivel nem így történt, vitatható a 2006. évi elszámolása is, továbbá azárbevételt növelő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Számlával egy tekintet alá eső okirat könyvelése

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: - ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), - ha téves áru vagy ár számlázása történt, - ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Szt. 73.§-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az árukértékesítéséhez kapcsolódóan utólag adott engedményt, illetve utólag felszámítottfelárat, az eladási árat csökkentő, illetve növelő korrekciót a szerződésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Adómentes termékértékesítés eladási árának módosítása

Kérdés: 2004. május hónapban német ügyfél részére a kft. számlát állított ki, amely adómentes termékértékesítés volt. A német partner az áru egy részét megreklamálta, a reklamált tételről jóváíró számlát állítottunk ki augusztus hónapban. Melyik havi bevallást kell módosítani? Havi adóbevallók vagyunk, három hónap adómentes termékértékesítésnek meg kell egyeznie az összesítő nyilatkozatban lévővel. Ha a június havi bevallásban kell szerepelnie, akkor ez az egyezőség már nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nem írtak arról, hogy a német fél reklamálása alapján engedményt adtak vagy a megreklamált tételeket visszaszállították. Ezért a válaszban mindkét variációra vonatkozó eljárást ismertetjük.Amennyiben a reklamálásra (mert például nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyenek: a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény, illetve utólag felszámított felár számlázott összege; a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.