Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számláz a márkakereskedő felé, a márkakereskedő a vevő magánszemélyek felé. A kérdés szerinti üzletpolitikai célú juttatásnak árengedmény formájában a vezérképviseletnél kellene megjelennie (a vezérképviselet az adózásra kötelezett!). Ehhez az kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemélynek adott– árengedmény,– visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Áfamódosítás hatása

Kérdés: Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?
Részlet a válaszából: […] ...díjat + áfát. Ez a szerződésmódosítás természetesen azt jelenti,hogy a szolgáltatásnyújtó visszamenőlegesen engedményt adott. A visszamenőlegesen adott engedmény miatt csökken a jogiszolgáltatást nyújtó árbevétele (ezen keresztül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...követelésengedményezés és a tartozásátvállalás szerződéseselőírásait a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ebből az következik, hogy abefektetett eszközöket, a készleteket nem lehet engedményezni!Így az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.